A valóban újdonságnak számító - "hihetetlen de mégis igaz" kategóriába tartozó - jövedelemszerzés, tipikus példáját fogom most saját tapasztalataim alapján bemutatni:

INGU - a dél-koreai egyetemista

Még 1996-ban ismerkedtem meg Ingu-val a HANWHA dél-koreai cég magyarországi leányvállalatánál szakmai gyakorlatát töltő egyetemistával. Egyik találkozásunk alkalmával megemlítettem neki az új hobbimat (kapcsolati marketing), és megkóstoltattam vele azt a szervezetünk optimális tápanyagellátását biztosító táplálékkiegészítő készítményt, amit már több mint egy éve én is folyamatosan fogyasztottam.

Neki is ízlett a "szuperkaja" és ezt követően több alkalommal is vásárolt belőle, mielőtt végleg hazautazott.

1997-ben, amikor a partnercégünk megkezdte termékei forgalmazását Dél-Koreában, írtam egy levelet Ingunak, és tájékoztattam a jó hírről: most már neki is lehetősége nyílik arra, hogy hazájában megvásárolja azt az újfajta élelmiszert, amit nálunk már fogyasztott, és megkedvelt.

Megadtam neki a hálózati értékesítési rendszerünkhöz szükséges csatlakozási adatokat, és ő ezt követően Seoulban már vásárolhatott is magának a termékekből. Mi pedig jutalékra tettünk szert, ami a vásárolt érték alapján került kiszámításra. Ezt az összeget az amerikai partnercégtől USD-ben postán küldött csekken kaptuk kézhez.

Így történt meg velünk az az eset, hogy életünkben első alkalommal - a 8 órás időeltolódásból adódóan - alvás közben kerestünk pénzt...

Emellett megtapasztalhattuk a passzív jövedelemszerzés érzését is, hiszen néhány még 1996-ban folytatott ismeretterjesztő - tapasztalatátadó beszélgetés eredményeként, egy év múlva kezdtünk jövedelemre szert tenni, amikor már csak halványan emlékeztünk az Inguval folytatott beszélgetésekre. A kapcsolattartást csupán néhány üdvözlőlap küldése jelentette mindkettőnk számára.

Bevallom, hogy rendkívüli érzés volt tapasztalni azt, hogy a megfelelő időben, a megfelelő személynek, a megfelelő információk átadásáért cserébe külföldről először kaptunk "fizetést".

A francia kapcsolat

1996 - 2002 közötti időszakban a francia Lesaffre, élesztőgyártó cég magyarországi beruházásán tolmácsként és műszaki ellenőrként dolgoztam. Az ebédet számomra többnyire az építkezési helyszínen felállított irodakonténerben elfogyasztott, otthonról hozott "szuperélelmiszer" (különféle gyümölcsjoghurtba kevert vitaminokban, nyomelemekben és ásványi anyagokban gazdag italpor, plusz gyógynövénykeveréket tartalmazó, növényi rostokban gazdag tabletta) jelentette.

Egyik napon a néhány hónapos magyarországi kiküldetésen lévő francia munkatársak közül Johnny (ez volt a beceneve) azzal a kéréssel fordult hozzám, hogy áruljam el neki hol kapható az az élelmiszer, amit én ebédre fogyasztok. Ő ugyanis többféle szupermarketben kereste már, de sikertelenül...

Szeretné ő is megkóstolni és esetleg fogyasztani a jövőben. Ha ízleni fog neki is, venni fog belőle, mert nagyon praktikusnak tartja és látja, hogy milyen jó a közérzetem, és kiváló az erőnlétem.

Elmagyaráztam, hogy ezt a terméket nem bolti kereskedelemben, hanem személyes ajánláson alapuló marketingmódszerrel értékesítik. Vagyis, tudok szerezni belőle, ha igényli.

Azt követően, hogy megkóstoltattam vele az "ebédemet", megkért, hogy szerezzek neki is ebből a termékből.

Nos, másnap vittem Johnnynak egy dobozzal a "szuperételből", aki meg is vásárolta azt.

A többhetes kedvező tapasztalat hatására eldöntötte, hogy otthon, Franciaországban a családtagjaival is meg fogja ismertetni ezt a nagyon praktikus, és hatékony ételkülönlegességet.

Még itt Budapesten elvégeztük az adminisztrációt (beregisztrálást) és csatlakozott a hálózatunkhoz. Miután a munkáját nálunk befejezve hazautazott, továbbra is rendszeresen fogyasztotta a termékeket. Természetesen már a cég franciaországi raktárából rendelte meg azokat.

A szervezet optimális működését biztosító "szuperélelmiszer" fogyasztása révén szerzett kedvező tapasztalatok birtokában, Johnny és családja kezdték ajánlani az ismerőseiknek a frissen felfedezett táplálékfajtát. Többen közülük rendszeresen vásárolni kezdtek a termékekből.

Mi pedig - partnercégünk internetes forgalom- és jutalék nyilvántartó rendszerének köszönhetően - naponta figyelemmel kísérhetjük a számítógépünk képernyőjén, a hálózatunk külföldi tagjainak vásárlásai után járó jutalékrészünk összegének alakulását. Majd pedig várjuk a postást és az euroban kiállított csekkek érkezését, hogy a beváltást követően, az eredményes marketing munkánk jutalmának anyagi elismerését kézhez vehessük.

Ez is egy példa arra, hogy ma már úgy is lehet külföldön pénzt keresni, hogy ki sem teszi az ember a lábát a saját lakásából...